MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A XX. SZÁZADBAN

2018-05-22T16:25:24+00:002018. január 14.|magyarországi népesedési adatok|

Hazai források általában az 1980-as évek elejére teszik a magyar népesség fogyásának kezdetét, azonban a bajok sokkal korábban kezdődtek.

A XX. század elején felgyorsuló ipari fejlődés megkezdte a nők munkába állítását szerte Európában és ez a folyamat a II. világháború után még jobban felgyorsult. Itthon, a kommunista dolgozó nőeszmény, az élmunkás traktoros és bányász asszonyok sikerpropagandája, egyáltalán a nők munkába kényszerítése azonnal maga után vonta a gyermekszületések számának csökkenését.

A mégis megszületett gyerekek – ha nem tudták a nagyszülőknél elhelyezni őket addig, amíg a szülők dolgoztak- napos, hetes, sőt havi bölcsődébe kerültek, ahol elszakadván az életet jelentő anyától sokszor komoly lelki sérüléseket szenvedtek. Nem csoda, hogy ez a generáció már csak fele részben reprodukálta saját magát.

Az alábbi grafikon jól mutatja a születések a házasságkötések és 22 éves csúsztatással a válások számának változását. A csúsztatás lényege, hogy lássuk, abban a generációban milyen mértékben váltak el.

4-eltunt-nemzedek

 

Az abortusztilalom mellett a születések száma a háború utáni években még növekszik 1954 –ig (Ratkó-korszak), majd zuhanni kezd.  Sztálin halála utáni évben vagyunk, a kommunista tervgazdálkodás virágkorát éli, az asszonyok a gyárban dolgoznak. Szovjet mintára 1956. június 4.-én (!) feloldják az abortusztilalmat, amely hatására a magzatelhajtás soha nem látott méreteket ölt. Ezt nevezzük második Trianonnak.

Korábban a mezőgazdaságból élő vidék, természete szerint, ontotta magából a nagycsaládokban felnövekvő nemzedékeket. Egy faluközösség megtermelt mindent, amire szüksége volt, a közösség megtartó ereje pedig éltette a családokat, amelyek mint termelő egységek léteztek a mai fogyasztó egységek helyett. Egészen addig, amíg fel ne számolódtak a családi gazdaságok, a paraszti lét és kultúra. A kommunizmus téeszesítésének következtében lassan megszűntek a parasztgazdaságok, az emberek a városokba vándoroltak, és ez a folyamat a módszerváltással sem szűnt meg. A nagy kiterjedésű multinacionális mezőgazdasági birtokok elterjedése méri a végső csapást a vidékre, elnéptelenedésének történetében.

Ma, a magyarság születési rátája (termékenységi index) 1.4 a cigányságot is beleszámítva. Hasonló a helyzet a többi Nyugat-európai országban, kisebb eltérésekkel. Családonként 2.1 gyermek születésére lenne szükség ahhoz, hogy a népesség megmaradjon. Ez azt jelenti, hogy a magyar kultúra és az európai civilizáció haldoklik és ha nem sikerül visszafordítanunk a folyamatokat, pár évtizeden belül elöregszik és eltűnik a történelem színpadáról.

korfa-2048