AZ ADÓKEDVEZMÉNY HATÁSAI

2020-01-28T13:56:56+01:002020. január 28.|Általános hír, magyarországi népesedési adatok, Megoldások, Tanulmány|

Orbán Viktor miniszterelnök a 2020 január 9-i kormányinfón kijelentette, hogy a személyi jövedelemadó mentességet a kormány ki akarja terjeszteni a három gyermekes anyákra is.

Hogy ez a kétség kívül jól hangzó esetleges intézkedés javítja majd, vagy pedig nem a magyarországi gyermekvállalási kedvet, azt sokan elemzik a kijelentés óta. Lehetséges, hogy ahelyett, hogy pozitív irányba fordítaná, inkább csökkentheti születések számát. Alább Tóth I. Jánosnak, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia tanszék docensének gondolatai a témáról, aki saját kutatásairól a következőképpen vall:

“Jelenleg a fenntartható népesség kérdésével foglalkozom. A demográfiai folyamatok, amelyet mindannyian formálunk és elszenvedünk, emberi léptékkel mérve lassúak és különösen lassan változnak. Mindamellett meggyőződésem, hogy a fenntartható népesség megteremtése, úgy globális, mint lokális szinten a fenntartható fejlődés és egyben századunk meghatározó kérdése.”

 

AZ ADÓKEDVEZMÉNY ANATALISTA HATÁSÁRÓL

 

Azt szeretném, hogy a háromgyerekes családokra is ki tudjuk terjeszteni, amit idén bevezettünk a négygyermekesek esetében: ne fizessenek az anyák személyi jövedelemadót egész életükben.” (Orbán Viktor 2020 január 9, Kormányinfó.)

Az intézkedés demográfiai hatását a kormányzat a következőkép láthatja. Az adómentesség lehetősége a termékeny korban levő kétgyermekes nők számára egy jelentős mértékű anyagi ösztönzést jelent azért, hogy megszüljék a harmadik gyermeküket, majd visszamenjenek dolgozni. Ez az intézkedés közvetve a gyermektelen és az egygyermekes nők számára is ösztönzést jelenthet arra, hogy az adómentességhez szükséges három vagy két gyereket megszüljék. Ez a a hatás azonban gyenge és csak a fiatalok esetében alapozhat meg egy újfajta gondolkodást a munka és család viszonyáról.

A bejelentést követően a gazdasági sajtó és az ellenzék is azt számolgatja, hogy mibe kerül mindez a költségvetésnek és mennyit nyerhetnek vele az érintettek. Például a Portfólió kiszámolta, hogy ideáltipikus esetben egy kétgyermekes család még egy gyereket vállalva összesen 18 millió forintnyi adót tarthat meg.

Sajnos a háromgyerekes nők adómentességének van egy járulékos jellegű negatív demográfiai hatása a három és többgyermekes anyák újabb gyerekvállalásra. Ezek a nők nyilvánvalóan nagyobb jövedelemre tesznek szert ha dolgoznak és megkapják az adómentes jövedelmüket, mintha vállalnak még egy gyereket és csak GYED-et, illetve GYES-et kapnak. Ha hiszünk abban, hogy a kétgyermekesek nőket  az adómentesség ösztönözni fogja a szülésre (pronatalista hatás), akkor  abban is hinnünk kell, hogy  ez az intézkedés  ugyanilyen mértékben fogja ösztönözni  a 3 és több gyerekeseket a  nem-szülésre  (antinatalista hatás).„Tehát a konstrukció ugyan ösztönzi harmadik gyermek megszületését, ám a negyedikét (és többedikét) ellenösztönzi. … Így a kérdés az, hogy amit a harmadik gyermekek esetleges születésével lehet nyerni a réven, abból a negyedik és többedik gyermek megszületésének esetleges elmaradása mennyit vesz vissza a vámon” – írja Németh György közgazdász-szociológus egyik dolgozatában.

Tehát a kérdés az, hogy mennyi szülőképeskor nőt érint pronatalista  és antinatalista hatás. Magyarország népessége 2016-ban: 9.830.485 fő,  a nők száma 5.141.966 fő. Ebből a 15-45 éves nők száma: 2.266.579 fő, akinek a megoszlása a gyermekek száma alapján a következő:

0 gyerekes nő: 1.032.873 fő

1 gyerekes nő: 477.744 fő

2 gyerekes nő: 508.930 fő

3 gyerekes nő: 179.021 fő

4 gyerekes nő: 43.161 fő

5 gyerekes nő: 14.176 fő

6+ gyerekes nő: 10.674 fő

(Forrás: https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/kotet_3_demografiai_adatok)

Tehát a tervezett intézkedés 508.930 szülőképeskor nőt szülésre ösztönöz és 247.032 nőt pedig korlátoz (”ellenösztönöz”). Mindkét kategóriának durván a fele foglalkoztatott.

A közvélemény, és a politikusok többsége is úgy gondolja, hogy a háromgyerekes családmodell megoldja a népesedési válságot.  Tehát nem probléma, hogy nem születik meg a negyedik, ötödik vagy éppen a hatodik gyerek. Sajnos tévednek, ugyanis egyre magasabb a gyermektelenek száma: 2000 és 2016 között a 35 és 39 éves nők esetében ez az érték 10%-ról 24%-ra emelkedett.

A KDNP 2017-es felmérése szerint a 35–44 éves korosztály körében a gyermektelenek aránya 40%. Ezeket a magas értékeket a háromgyerekes nők már nem tudják „kompenzálni”, mivel dupla annyi háromgyerekesre van szükség, mint gyermektelenre, hogy kijöjjön a kettes termékenységi arányszám. Jelenleg a háromgyerekes nők aránya  10%, nehezen képzelhető el,  hogy ez arány  tíz év alatt megsokszorozódjon, azaz 30-40%-ra emelkedjen.

Ebből a drámai helyzetből két kivezető út van: a gyermektelenek és az egygyermekesek arányának a csökkentése, illetve  az extra nagy családok (5+ gyerek) arányának a növelése.  Sajnos a tervezett intézkedés érdemben nem ösztönzi az előbbi, miközben gátolja az utóbbi csoport gyermekvállalását.

 

Egy alternatív javaslat

Egy apró módosítással javítható az intézkedés hatékonysága.  Megfontolásra ajánlom azt a lehetőséget, hogy az első gyermek után az anya 20%-os, a második gyermek után 30%-os, a harmadik gyermek után 50%-os, a negyedik gyermek után pedig 100%-os adókedvezményt kapjon. (Természetesen ezek csak ad hoc arányszámok, amelynek az értékét a költségvetés teherbíró képessége és a natalista szempontok is módosíthatják)

Ebben az esetben nemcsak a kétgyerekesek, hanem a gyerektelenek, az egy- és a háromgyerekesek is  közvetlenül arra lennének ösztönözve, hogy vállaljanak még egy gyereket. E javaslat alapján a  közvetlen pronatalista ösztönzésben részesülő termékeny korú nők száma félmillióról  kétmillióra növekedne, miközben az antinatalista hatásban részesülő termékeny korú nők száma kétszázezerről hetvenezerre csökkenne.

 

Kapcsolódó: Tóth I. János