32/1992. (XII. 23.) NM rendelet
a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében és 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:
A terhességmegszakítással kapcsolatos szakmai felülvizsgálat rendjéről
1. § Amennyiben a terhességet megállapító szakorvos véleménye szerint a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, vagy a beavatkozás végrehajtásának egészségi akadálya van és emiatt a terhességmegszakítás elvégzését nem javasolja, vagy a beavatkozást az egészségügyi intézmény szakorvosa megtagadja, az állapotos nőt tájékoztatni kell a szakmai felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző intézményekről.
2. § (1) A szakmai felülvizsgálat során a felmerült kérdések eldöntésére a beavatkozást megtagadó egészségügyi intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa jogosult.
(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdésben foglalt intézményben, illetve, ha ott nem adottak a feltételek, a beutalási rend szerinti intézményben fotó- vagy videó-felvételen rögzített ultrahangvizsgálatot kell végezni.
3. § (1) Amennyiben az osztályvezető főorvos a felülvizsgálati eljárás során megállapítja, hogy a terhesség nem haladta meg a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának nincs egészségi akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben el kell végezni.
(2) * Amennyiben az osztályvezető főorvos azt állapítja meg, hogy a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának egészségi akadálya van, az állapotos nőt – kérésére – a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes orvostudományi egyetem vagy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikájának vezetőjéhez, illetve a rendelet 1. számú mellékletében foglalt szülészeti-nőgyógyászati osztályainak vezetőjéhez utalja felülvizsgálatra.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a szakvéleményt adó intézményben kell elvégezni.
4. § (1) * Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes osztályvezető főorvosokból vagy megbízott helyetteseikből, illetve a szakmai szempontból illetékes egyetemi intézet adjunktusaiból álló konzílium állapítja meg, az azonnali sürgős beavatkozások kivételével.
(2) * A konzílium munkájában tanácskozási joggal a kezelőorvos vagy – amennyiben a (3) bekezdés alapján részvétele nem kötelező – az érintett szakterületek képviselője, valamint az állapotos nő beleegyezése esetén a hozzátartozója is részt vehet.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti konzílium döntésében legalább egy gyermekgyógyász, egy szülész-nőgyógyász, valamint egy infektológus szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos köteles részt venni.
(4) * Amennyiben az állapotos nő nem fogadja el a terhesség megszakítására tett szakmai javaslatot, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.
(5) * Amennyiben a konzílium résztvevői között véleményeltérés alakul ki a terhesség megszakítását indokoló egészségi ok tekintetében, az állapotos nő kérésére, a véleményeltéréseket írásba foglalva a szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(6) * Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző intézményben kell elvégezni.
5. § (1) A magzatnál fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a genetikai tanácsadó vagy a prenatális diagnosztikai központ szakorvosa állapítja meg, a műtétet végző intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának vagy helyettesének egyetértésével.
(2) Véleményeltérés esetén a rendelet 2. számú mellékletében foglalt intézmények végzik a szakmai felülvizsgálatot.
6. § A szakmai felülvizsgálatra a felülvizsgálatot megalapozó döntést követő két munkanapon belül kerül sor.
A terhesség megszakítását végző egészségügyi intézmények
7. § (1) Terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely megfelel a rendelet 3. számú mellékletében foglalt követelményeknek.
(2) * A 12. hetet meghaladó terhesség csak a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáin szakítható meg.
(3) * A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint a rendelet 1. számú mellékletében foglalt intézményekben szakítható meg.
8. § A tv. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben a terhesség megszakításához elegendő önmagában az állapotos nő beleegyezése, a Családvédelmi Szolgálat felkeresése és a kérőlap kiállítása nem szükséges.
A Családvédelmi Szolgálat feladatai a terhesség megszakításával kapcsolatban
9. § (1) * A Családvédelmi Szolgálatnak a főiskolai képzésben védőnő szakképzettséget szerzett, és szakirányú tanfolyamot elvégzett munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) a tv. 6. §-ában foglalt feltételek fennállását a tv. 12. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.
(2) * A terhesség megszakításának feltételeit a munkatárs a várandósságot és annak idejét megállapító, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított orvosi igazoláson, valamint a tv. 12. § (1)-(5) bekezdésében foglalt iratokon túl nem vizsgálhatja.
(3) *
(4) Amennyiben az állapotos nő terhessége megszakítását a 8. §-ban foglaltak alapján kéri, a munkatárs tájékoztatja, hogy a tv. 12. §-ában foglalt dokumentumokkal közvetlenül keresse fel a terhességmegszakítást végző intézményt.
9/A. § * (1) A terhessége megszakítását kezdeményező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál történő első jelentkezése alkalmával személyazonosító adatainak személyazonosításra alkalmas módon történő közlésére nem kötelezhető. A kérelmezőt a tanácsadás anonim módon történő igénybevételének lehetőségéről, valamint arról, hogy az anonimitás kizárólag a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtásáig vehető igénybe, tájékoztatni kell.
(2) Abban az esetben, ha a kérelmező személyazonosító adatait nem kívánja közölni, személyazonosságának megállapítására alkalmas adatait első alkalommal történő megjelenésekor írásban rögzíti és az általa megválasztott jeligével és a kézjegyével eltávolíthatatlan módon megjelölt, lezárt borítékban átadja a munkatárs részére. A boríték lezárását a munkatárs a Családvédelmi Szolgálat eljáró szervének bélyegzőlenyomatával hitelesíti oly módon, hogy a boríték a lenyomat vagy a boríték sérülése nélkül ne legyen felnyitható. A munkatárs a tanácsadáson történő megjelenésről, a jelige feltüntetésével a kérelmező számára egyidejűleg igazolást ad ki.
(3) A (2) bekezdés szerint lezárt boríték a kérelmező ismételt személyes megjelenéséig nem nyitható fel. Amennyiben a családvédelmi tanácsadáson a kérelmező a terhessége megszakítására rendelkezésre álló határidőn belül ismételten nem jelenik meg, a munkatárs a személyazonosító adatait tartalmazó borítékot tartalmának megismerése nélkül haladéktalanul megsemmisíti. A megsemmisítés tényét, valamint a megsemmisített adatokra utaló jeligét a munkatárs nyilvántartásban rögzíti.
(4) A terhessége megszakítását kérelmező állapotos nő a Családvédelmi Szolgálatnál a tv. 9. § (2) bekezdése szerinti ismételt megjelenése alkalmával, amennyiben a terhessége megszakítása iránti kérelmét benyújtja, személyazonosságát és a tanácsadáson történő korábbi megjelenését a (2) bekezdés szerinti jelige megadásával, és a borítékba helyezett személyazonosító adatok valódiságának és saját adataival való megegyezésének egyidejű, hitelt érdemlő bizonyításával igazolja.
(5) Amennyiben a kérelmező ismételt megjelenése alkalmával nem a Családvédelmi Szolgálatnak az első megjelenésekor igénybe vett szervét keresi meg, úgy a tanácsadáson történő korábbi részvételét a (2) bekezdés szerinti igazolással bizonyíthatja. Kétség esetén – a jelige alapján – a munkatárs megkeresi a Családvédelmi Szolgálat korábban eljáró szervét, és – szükség esetén – kérheti a kérelmező személyazonosító adatait tartalmazó, lezárt boríték átadását is.
10. § (1) * Amennyiben a kérelmező a terhesség megszakítása iránti kérelmét a tv. 9. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tájékoztatást követően is fenntartja, a munkatárs a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján kitölti a rendelet 4. számú mellékletét képező, „A” jelű nyomtatvány „1. kérőlap” részét, valamint a „B” jelű „statisztikai adatszolgáltató lap” 1-12. pontját.
(2) * Amennyiben a kérelmező korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kérőlap kitöltésének nem feltétele, hogy törvényes képviselője és a kérelmező egyidejűleg legyen jelen a Családvédelmi Szolgálatnál. A törvényes képviselő a kérőlapot a kérelmező felvilágosítását követően is aláírhatja, illetve akadályoztatása esetén tudomásul vevő nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is eljuttathatja.
(3) * A kitöltött és a kérelmező, illetőleg a munkatárs által aláírt kérőlap másolati példányát a munkatárs a kérelem előterjesztését követő munkanapon megküldi a terhességmegszakítás elvégzésére a kérelmező által választott intézménynek. A kérőlap eredeti példányát átadja a kérelmező részére. A kérőlap kiállításáról, illetve a tanácsadás megtörténtéről a munkatárs nyilvántartást vezet.
(4) A kérőlap kiállításával egyidejűleg a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díj befizetésére szolgáló utalványt, illetve igazolást állít ki a térítési díj fizetési kötelezettség alóli mentességről.
A terhességmegszakítás térítési díja
11. § * A terhességmegszakítás térítési díját a tv. 16. §-ának (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
12. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának befizetésére szolgáló „átutalási postautalványt” (a továbbiakban: utalvány) a munkatárs a terhességmegszakítási kérőlap kitöltésével egyidejűleg átadja a terhessége megszakítását kérő nő részére.
(2) Az (1) bekezdés szerint befizetendő térítési díj az Egészségbiztosítási Alap számlájára folyik be.
13. § * (1) A térítési díj 30%-át kell megfizetni, ha
a) a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve – az egy háztartásban éléstől függetlenül – az eltartója a 4/A. számú melléklet 1. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint – az egy háztartásban éléstől függetlenül – az eltartója települési támogatásban részesül.
(2) A térítési díj 50%-át kell megfizetni, ha a kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint – az egy háztartásban éléstől függetlenül – az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás esetében az ellátás összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét.
(3) Nem kell térítési díjat fizetni
a) a szociális intézményben élő személynek,
b) az átmeneti gondozásban részesülő, valamint a nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek,
c) ha a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint – az egy háztartásban éléstől függetlenül – az eltartója a 4/A. számú melléklet 2. vagy 3. pontjában meghatározott valamely ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a 4/A. számú melléklet 2. pontjában meghatározott ellátás esetében az ellátás összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
d) a tv. 7. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott személyek esetén.
14. § * A terhessége megszakítását kérő személy a 13. § szerinti kedvezmény igénybevétele esetén a terhességmegszakítási kérőlap kiállításakor bemutatja a pénzbeni ellátást megállapító határozatot, bizonylatot, illetve jövedelemigazolást. Ennek alapján a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó utalványt és átadja a kérelmező részére.
15. § *
16. § A terhességmegszakítás elvégzésének feltétele – a 17. §-ban foglaltak kivételével – a térítési díj befizetésének igazolása.
17. § (1) A tv. 16. §-ának (1) bekezdésén túl a munkatárs igazolást állít ki a térítési díj befizetése alóli mentességről a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben.
(2) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a munkatárs a 14. § szerint kiállított utalványt annak a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg, amely a bűncselekmény elkövetéséről, illetőleg annak alapos gyanújáról igazolást állított ki. A büntetőügyben eljáró szerv a számlát az ügy irataihoz csatolja, annak megtérítésére a perköltség viselésének szabályai vonatkoznak.
(3) A szociális rászorultság figyelembevételével megállapított térítési díjat, illetve annak elengedését, a munkatárs a kérőlapon igazolja.
18. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A betöltött 18. hetet meghaladó terhesség megszakítását a 3. § (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi intézmények végezhetik
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Szombathely,
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Győr,
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Veszprém,
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Miskolc,
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály. Szolnok,
– Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Kecskemét
2. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez *
A magzatnál fennálló egészségi ok szakmai felülvizsgálatát végző intézmények
– a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
– a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Számú Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
– a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája;
– a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Orvosi Biológiai Intézete;
– a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája és Gyermekklinikája.
3. számú melléklet a 32/1992. (XII. 23.) NM rendelethez
A terhességmegszakítás végzésének szakmai feltételrendszere
1. Terhességmegszakítás olyan egészségügyi intézményben végezhető, ahol
– a méhen belüli terhesség ultrahang vizsgálattal igazolható;
– szabályos kialakítású steril műtő működik, nőgyógyászati műtőasztallal, megfelelő személyi feltételekkel, azaz műtősnővel, betegszállítóval és takarítóval;
– beöltözéshez a beavatkozások számának megfelelő mennyiségű, egyszer használatos vagy sterilizálható védőruha, sapka, maszk, kötény, köpeny, lábvédő és kesztyű áll rendelkezésre;
– a műtéti érzéstelenítés localis, intravénás, inhalációs és intratrachealis kombinált gépi – személyi és anyagi – feltételei biztosítottak, úgymint:
= anaesthesiologus szakorvos és szakasszisztens jelenléte,
= altatószerek, gyógyszerek, infusiók,
= egyszer használatos injekciós tűk, fecskendők, kanülök, szerelékek, nyákszívók, szondák,
= laringoszkópok, intratrachealis tubusok,
= altatógép az Országos Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézet állásfoglalása szerinti felszereltségben;
– a műtétek számának megfelelő mennyiségű steril, egyszer használatos vagy sterilizálható textil, steril kötszer, dezinficiálószer áll rendelkezésre;
– a műtétek számának megfelelő mennyiségű, egyszer használatos vagy sterilizálható nőgyógyászati kéziműszer áll rendelkezésre, úgymint:
= hüvelyi feltáró lapoc, tükör,
= váladéktörléshez egyenes és hajlított magfogók,
= a portio uteri rögzítéséhez szolgáló műszerek (golyófogók, méhszájkifogók),
= a méhűr szondavizsgálatához való uterus-szonda, gombos-szonda,
= a nyakcsatorna tágításához szolgáló Hegar-pálca sorozat, 0,5 mm-es átmérőkülönbséggel,
= a méhűr kiürítéséhez egyenes és hajlított abortus-fogók,
= a méhűr kiürítéséhez tompa és éles curette kanalak,
= az ORKI által engedélyezett típusú, a méhűr kiürítésére alkalmas szabályozható és maximálható szívó hatású, biztonsági szelepes vákuumszívó berendezés, a műtétek számának megfelelő mennyiségű összekötő csővel, gyűjtőedénnyel és egyszer használatos vagy sterilizálható vákuumszívó kézidarabokkal milliméterenkénti fokozatban, 5-12 mm átmérőjű sorozatokban;
– A, B, 0 és Rh szerint csoportazonos vörösvértest suspensio sürgős transfusiója biztosítható az intézmény vérellátó részlegéből vagy készenléti készletéből
= a haemostatus laboratóriumi vizsgálata bármikor elvégezhető,
= a vércsoport-meghatározás és az ellenőrző próba bármikor elvégezhető;
– műtéti, altatási, gyógyszeres vagy transfusiós szövődmény elhárításához, ellátásához, resuscitatio, reanimatio végzéséhez rendelkezésre állnak az eszközös és személyi feltételek, úgymint:
= adottak az azonnali hüvelyi vagy hasi műtétre áttérés feltételei,
= adottak a műtéti érzéstelenítés kiterjesztésének feltételei,
= szakkonzílium sürgős összehívása lehetséges;
– a postoperatív fekvés, őrzés lehetősége biztosított.
2. Terhességmegszakítást csak szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve asszisztálásával szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt végezhet.
3. A még nem szült nő terhességének műtéti megszakítása előtt a méhnyak-csatorna gyógyszeres vagy Lamináriával történő előtágítása kötelező.
4. A terhességmegszakítást végző orvosnak a beavatkozás után, elbocsátáskor, tájékoztatást kell adnia a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereiről.
5. Amennyiben a terhesség megszakítását a magzatnál fennálló egészségi ok indokolta, úgy az intézménynek gondoskodnia kell az abortum embriopathologiai vizsgálatáról.
(Forrás: net.jogtar.hu)
