Akárhányszor rosszkedvű vagyok, a klasszikusokhoz fordulok felüdülés reményében. Így olvastam újra a homéroszi eposz azon részletét, amelyben Odüsszeusz az alvilág holt lelkeivel találkozik. A legmegdöbbentőbb ezek között Akhilleusz, a görögök leghíresebb bajnoka, aki ilyen szavakat intéz a kérdező volt harcostárshoz: „Csak ne dicsérd a halált nékem soha, fényes Odüsszeusz. / Napszámban szívesebben túrnám másnak a földjét, / egy nyomorultét is, kire nem szállt gazdag örökség, / mint hogy az összes erőtlen holt fejedelme maradjak.”
A dúsgazdag, rettenthetetlen hős földtúró parasztsorsot is vállalna, csak hogy éljen. Az ókori görög kultúra az élet felmagasztalása. Homérosznál a ház jeles hírű, a fekhely szép, az olaj drága, a tenger fényes és szent a kenyérré őrölendő búza. Ne csodálkozzunk, hiszen egy disznópásztor is isteni. Az emberi test – legyen az a legádázabb ellenségé is – tiszteletre méltó csoda. A pogány görögnek a lelkiismeretébe volt írva a bibliai-salamoni megállapítás, miszerint értékesebb egy élő eb az elpusztult oroszlánnál, és az élők, nem a holtak dicsérik a Teremtőt.
Tragédia, hogy a jelenkori Európa megtagadja önnön gyökereit. Halloween-őrület, halálfejes pólókat viselő fiatalok, a posztmodern irodalom, amely újat alkotni képtelen, inkább a klasszikusok átértelmezésében, inkább kigúnyolásában kéjeleg, mindez az önpusztító lelki betegség látható jelei. A magyar parlamentben a levitézlett ellenzéket képviselő asszonyoknak (?) a gyerekvállalási kormányprogramról csupán a lótenyésztés jut eszükbe, egy neves ideológus szerint semmi baj, ha fogy a magyar, mert kinek van kedve szaros pelenkákkal babrálni, egy másik hangos, szószóló hölgy pedig kidülledt szemekkel értetlenkedik: Európa muszlim lesz, na és?
A marosvásárhelyi nagy küzdelmek árán visszaszerzett katolikus gimnáziumban nem indult hatodik osztály. Nem a hivatal packázása miatt: nincs jelentkező.
Jelképes, hittevő, tiszta forradalomnak tekintem a Sepsiszéki Nagy Balázs által elindított vándorbölcső-mozgalmat, amelyről a Székely Hírmondó többször is beszámolt. A jövő ugyanis nem tüntetések, nem politikusi szólamok által, hanem felelős anyák és apák által ringatott bölcsőkben biztosítható.
Forrás: Székely Hírmondó
Kapcsolódó: Ketten jösztök, hárman mentek
