Megint láttam a YouTube-on egy lánykát, aki a Budaházy Edda-féle videó kapcsán retteg a „magyarszüléstől”, és a kis libsi picsák azon hisztiznek a kommentekben, hogy majd ők akkor szülnek – mintha ez holmi jutalom lenne, mint a „ha rendesen tanulsz, kapsz egy biciklit” –, ha magasabb lesz a fizetés, és eléri az „európai szintet”.
Innen üzenem az összes hülyének, hogy ott, ahol „európai fizetések” vannak, még kevesebbet szülnek a nők, és ahogy megyünk szegényebb helyekre, egyre nő a népszaporulat, és a legtöbbet ott szülnek, Afrika mélyén, ahol még étel meg víz sincs elegendő. Ennyire anyagi kérdés ez az egész.
Elképesztő, milyen indulatokat váltott ki ez a visszafogott, és teljesen alapkérdésekkel szembesítő videó. Ebben a videóban nincs semmi. Még az se, hogy te rossz vagy, és rohadj meg, ha nem szaporodsz. Gondolkodtam rajta, és rájöttem, ez ismét bebizonyítja, hogy a liberális elzárkózik mindentől, ami új, ami nem megszokott, ami a begyöpösödött életével, szürke hétköznapjaival ellentétes.
Pozsonyi Ádám
A libsi a világ legfantáziátlanabb, legunalmasabb embere. Elsírja magát egy kisállat sorsán, tüntetéseket szervez egy malac miatt, hazavinné a szurikátát, de egy gyereket nem enged be az életébe. Minden vackot ki akar próbálni, a füvezést, a drogot, négerrel az ágyban, öt férfivel, meg robottal, de azt nem hajlandó kipróbálni, milyen az, amikor előbújik belőled a szülőszobában egy ember. Rajong – állítólag – az ismeretlen élményekért. Odavan az olyan festményekért, ahol az embernek nincs feje, és a képen csak két paca van, rajong regényekért, amik olvashatatlanok, imádja, ha egy színdarabban odavizelnek a sarokba, minden újdonság hallatán eksztázisba esik, de azt nem meri kipróbálni, milyen, ha egy gyerek rád néz, és azt mondja: mama.
Pedig ez még nem volt az életében. Ez kihívás. Bátorság kell hozzá – ráadásul még értelme is van. Megismétlem: a libsi a leggyávább, legunalmasabb és legfantáziátlanabb emberfajta. Ragaszkodik a sablonokhoz, és rettegve menekül az újtól.
Forrás: demokrata.hu
Kapcsolódó: Rád is szükség van
