“Őrizd meg Uram azokat, akiket gondomra bíztál!”

 

Munkatársunk a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti- és Nőgyógyászati Társaság (MAPSZIG) 2019. évi kongresszusán járt április 11 és 13-a között Gárdonyban.

A konferencia központi témája a családbarát szülészet volt.

A rendezvénynek helyet adó, minden igényt kielégítő gárdonyi környezet előre vetítette, hogy itt a neves előadóktól magas szinvonalú prezentációkat fogunk hallani.

A kongresszus elnöke Prof. Dr. Rigó János, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikai Ismeretek Tanszék vezetője volt.

Bevezetőjében elmondta, hogy a magyar kormány sok pénzt áldoz a szülészetek és a koraszülött osztályok családbaráttá tételére. A konferencia előadói több ízben is hangsúlyozták, hogy most végre megfelelő anyagi támogatást kapnak arra, hogy a szükséges beruházások megvalósulhassanak, amire korábban nem volt példa (többek között a székesfehérvári szülészet 280 millió forintot, Budapest Szülészeti Klinika és PIC 500 millió forintot kapott).

Nagy érdeklődés övezte az egész konferenciát, közel 200 szakmabeli és a családbarát szülészet sorsát szívén viselő, támogató szemléletű résztvevő jelent meg. A konferenciát jellemezte a családias hangulat, a valós problémák felvetése, a párbeszédre való törekvés és a nagy presszió, hogy változtatni kell! A civil szerveztetek és mozgalmak megjelenése a szülészetek körül sok esetben erős bírálatot kapott, bár nem kétséges, hogy ez a civil nyomás is hozzájárul ahhoz, hogy a sokszor tarthatatlan és elavult szokásokat megváltoztassuk. Hangsúlyozták, hogy ez egy olyan labilis terület, amelynek rendezése egy komplex akciótervet kíván a jövőben: jogi szabályozás szükségeltetik a megfelelő kompetenciahatárok kijelölésével és azok átlépésének következetes elszámoltatásával.

Mind a szakma, mind a hallgatóság nagy szeretettel fogadta Dr. Ádám Borbálát korunk egyik legkiemelkedőbb neonatológusát (Debrecen). Sajnos a doktornő már nem dolgozik aktívan. Munkássága, elköteleződése, szerénysége hiánypótló. A korai anya-gyermek kapcsolatról tartott előadást, ő az első bababarát kórház és a rooming-in egyik úttörő orvosa.  Neve a későbbi előadások folyamán még többször előkerült, mint a családbarát csecsemőosztály megvalósíthatóságának etalonja.

 

 

Szó volt továbbá a császármetszések magas számáról, ami az egész világon közel a duplájára, 27-ről 44%-ra nőtt, Magyarországon pedig sajnos 50% feletti.

A császármetszés utáni hüvelyi szülésről, VBAC (Vaginal Birth Afther Cesarean) szülésfelkészítésről és feldolgozásról tartott előadást Dr. Rákócziné Krämer Ágnes szülésznő.

Nagy lelkesedés fogadta a vízben szülést, vízben vajúdást, hiszen ezt egyre több kórházban kérhetik az anyák. Erről Dr. Ádám Zsolt szülész-nőgyógyász szakorvos tartott előadást (Szent Imre Egyegtemi Oktató Kórház). Elhangzott, hogy a szülésfelkészítők szerepe kulcsfontosságú, hiszen általuk lehet információt szerezni, felkészülni a családoknak erre a meghatározó eseményre. Fontos lenne ennek a területnek is nagyobb figyelmet szentelnünk. Egy jó szülésfelkészítő, szoptatásra felkészítő tanfolyam olyan, mint egy jó befektetés.

Az egyik legégetőbb probléma a szakemberek és a segédápolók hiánya, túlterheltsége.

Felmerülő gondolat volt emellett a dúlák (laikus asszonytársi segítő) beengedése a szülészetekre, valamint az apák szerepe a szülőszobán. Az apák támogatása a szülés folyamán kiemelten fontos lehet és meghatározó élmény számukra is az “együtt szülés”. Több intézmény lehetővé teszi a műtőben az édesapák jelenlétét, valamint a szőr-bőr kontaktust az újszülöttel az aranyórában.

Kiemelkedően fontos lenne továbbá a természetes szülést támogató utánpótlásképzés, az egészségügyi egyetemeken az ez irányú korszerű tudás átadása a tanulóknak.

Fókuszban került még a pozitív szülésélmény – pozitív testkép – pozitív önértékelés témája, ezt Dr. Szeverényi Péter szülész-nőgyógyász szakorvos (Debrecen) a MAPSZIG tiszteletbeli elnöke boncolgatta.

Megtudtuk, hogy megalakult az Életkezdet Szakmai Egyesület, melynek elnöke mélyreható előadást tartott. Ez egy elkötelezett szakemberekből álló gárda, akik a szülés körüli időszakban tudnak segítséget nyújtani.

A legfigyelemfelkeltőbb előadást Dr. Márkus László szülész és igazságügyi szakértő tudhatta magáénak, aki a páciens centrikus gyakorlatról, mint a konfliktushelyzetek kezelésének eszközéről, a kommunikációról, vagy annak helytelenségéről, az empátiáról és annak hiányáról a páciens partnerként kezelésének értékességéről beszélt.

Két bába is szót kapott és beszélt az otthonszülésről, – ez ma Magyarországon 2012 óta teljesen jogszerű – hogy milyen előnyök és kihívások vannak e téren és mit jelent a családközpontú otthonszülés.

Nagy a társadalmi nyomás. Valós szemléletváltás kell, szakemberek, evidenciák, WHO irányelvek és kölcsönös tisztelet. A szabad testhelyzet megválasztása vajúdás alatt, étel-ital fogyasztás, több lehetőség VBAC-re (császármetszés utáni hüvelyi szülés), gátvédelemre való törekvés először szülőknél is, szoptatástámogatás. Igény van az ambuláns szülésre és a korai hazaadásra is egyaránt, ebben minden szakember, civil és édesanya is egyetértett!

Ma hazánkban nincs “bababarát kórház”! A családbarát szülészet egy magasabb minőség lenne, ha széles körűen megvalósulna hangzott el Dr.Hagymásy Lászlótól, a MAPSZIG elnökétől (Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa).

Számunkra egyvalami hiányzott erről a konferenciáról, nevezetesen a gyermekvárás, gyermekáldás, bábaság, segítő asszonyközösség évszázados magyar hagyományainak ismertetése, beemelése a szakmai párbeszédbe. Sok bajt, fájdalmat, csalódást, tévedést megelőzhetnénk, ha hajlandók lennénk ükanyáink tudását, hitét, igazságait újra felfedezni és átültetni a mai korba. Ennek leghitelesebb és legkarizmatikusabb képviselője az a Bernád Ilona szülésznő, aki Moldvától Őrvidékig, Eperjestől Topolyáig felgyűjtötte körös-körül a Kárpát-medencei, de a világ más tájain is még élő, nem elfeledett szülést segítő, támogató szokásokat.

Eljön még az idő, amikor a természetes születés után az élet végén bekövetkező természetes halál témája is napirendre kerül, hogy életünknek ne csak a kezdete történjen háborítatlanul és méltósággal, hanem elmenni is így tudjunk.

megegymagyart.com

Kapcsolódó: Gyermekáldás a magyar hagyományok tükrében