Elszabadult hajóágyú az EU. Nem törődik a nemzetek szuverenitásával, a természet rendjével és a társadalmat szétromboló lépések következményeivel. Június 5-én várhatóan olyan Európai Bírósági ítélet születik, ami igencsak megrázza Alaptörvényünk jól körülbástyázott házasság definícióját. 
Nézzük meg, mivel állunk szemben. 2010-ben bejegyeztette „házasságát” egy román és egy egyesült államokbeli férfi. Tette mindezt Belgiumban, a progresszív Nyugaton, ahol ezt elfogadhatónak tartja a társadalom egy része. Az erről szóló dokumentumukkal az uniós országok kb. két harmadában boldogan élhettek volna, amíg meg nem halnak, de ők úgy döntöttek, hogy szeretnének Romániában letelepedni. Érthető, hiszen egyikük Román állampolgár. Romániában viszont, a jelenlegi szabályozáshoz hűen nem fogadják el az azonos neműek közötti „házasságot”. A pár beperelte az államot, mivel sérült a szabad mozgáshoz való joguk. Jelenleg az Egyesült Államokban élnek, hiszen Coman urat oda köti munkája: az LMBT pereket finanszírozó Arcus Alapítvány nemzetközi emberjogi projektjeinek irányítója. Egy állam nem mondhatja meg valakinek, hogy hol éljen, de egy pár nem mondhatja meg egy államnak, hogy mit hívjon házasságnak. Ez így nem demokrácia.
Az ügy az Európai Unió Bírósága előtt van most, és várhatóan június 5-én születik ítélet. Az is várható, hogy néhány ország – köztük Magyarország felszólalása ellenére – többet nyom a latba az egyik főtanácsnok, Melchior Wathelet véleménye, ami ez év januárjában jelent meg:
„…A tagállamokban általánosan elfogadott definíció, mi szerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, mára elavultnak tűnik… Az azonos neműek házasságának jogi elismerése nem más, mint a társadalom általános fejlődésének leképezése ebben a kérdésben. Ezt megerősítik a statisztikai vizsgálatok is, és az azonos neműek házasságáról szóló írországi népszavazás is ezt jelzi… Ez nem egy különleges kulturális vagy történelmi vonatkozású dolog, ellenkezőleg, a családok különbözőségének egyetemes elismerésének felel meg.”
Nem is értem, hogy hogyan működhet két házasságdefiníció egy országban: egy, ami a saját kultúránkból, történelmünkből, netalántán biológiánkból fakad, és egy, amit külföldről importálunk a progresszív ideológiák igájába hajtva fejünket.
Június elején megtudjuk.

Frivaldszky Edit

Az Európai Uniónak küldendő levél:

Címzettek:

az Európai Unió Bíróságának elnöke,

az Európai Bizottság elnöke,

az Európai Parlament elnöke,

az Európai Tanács elnöke

 

Mi, az Unió különböző országaiban működő civil szervezetek képviselői mély aggodalmunkat fejezzük ki az Európai Unió Bíróságának 2018. június 5-én, a Coman és társai ügyben várható ítélete kapcsán. A döntésnek az egész Európai Unióra kiterjedő hatása lesz a házasság és családügyi szabályozásban, és kihathat Magyarország Alaptörvényére is, amely védi a házasság egy férfi és egy nő szövetéségére épülő intézményét. A változás magával vonja az azonos neműek közötti örökbefogadás kérdését is, nélkülözve a demokratikus vitát vagy a nemzeti konzultációt a témában.

 

A Coman ügy egy olyan azonos nemű párról szól, akik Belgiumban jegyeztették be a házasságukat, melyet ezt követően Romániában szerettek volna elismertetni. Románia, nemzeti törvényeihez hűen, elutasította házaspárként való elismerésüket. Erre válaszként beperelték a kormányt. Az eset végül az Európai Unió Bíróságához került, melyet arra kértek, hogy definiálja a „házastársak” fogalmát az unió szabad mozgásáról szóló szabályaira tekintettel.

 

Melchior Wathelet főtanácsnok a Coman ügy kapcsán január 11-én megjelent véleményében így nyilatkozott:

„…A tagállamokban általánosan elfogadott definíció, mi szerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, mára elavultnak tűnik… Az azonos neműek házasságának jogi elismerése nem más, mint a társadalom általános fejlődésének leképezése ebben a kérdésben. Ezt megerősítik a statisztikai vizsgálatok is, és az azonos neműek házasságáról szóló írországi népszavazás is ezt jelzi… Ez nem egy különleges kulturális vagy történelmi vonatkozású dolog, ellenkezőleg, a családok különbözőségének egyetemes elismerésének felel meg.”

 

Mi, alulírott civil szervezetek egyértelmű üzenetet fogalmazunk meg: amennyiben az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok véleményét és az Európai Bizottság állásfoglalását, mely szerint a „házastársak” fogalma magában foglalja az „azonos nemű házastársakat” is, a nemzeti családügyi szabályozás súlyos veszélybe kerül.

 

Jelenleg hat tagállamban (Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia) nem jegyzik be az azonos neműek élettársi kapcsolatát. 14 tagállam a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg. Közülük hat ország ezt a megfogalmazást alkotmányos szintre emelte. Ennek ellenére mindannyiuknak kötelessége lesz a Coman ügy ítéletének következtében jogi lépéseket tenni a határaikon kívül bejegyzett „azonos nemű házasságok” elfogadására. Ha a tagállamokat arra kényszerítik, hogy elismerjék a külföldön jegyzett azonos nemű „házasságokat”, ellehetetlenülhet számukra a házassággal kapcsolatos saját jogszabályaik megtartása. Ezt a jelenséget nyugodtan nevezhetjük „ideológiai gyarmatosításnak”.

 

Az ítélet káoszt és megosztottságot szül, nem az összhangot erősíti. A „házastársak” vagy a „házasság” különböző definíciói, melyek közül egyet nemzeti szinten alakítottak ki (demokratikus úton vagy népszavazáson keresztül), egyet pedig külföldről „importáltak”, jogi káoszt eredményez, az eddigi normák ütközését idézi elő és a nemzeti alkotmányok felülírásához vezethet. Idővel a házasság hazai definíciója üres frázissá válik. Ez nem elfogadható.

 

Valahányszor az Európai Unió ingoványos talajon lépdel, az Európai Bíróságnak és az uniós intézményeknek óvatosnak kell lenniük, nehogy tovább töredezzen az Unió egysége. A nemzeti (esetenként alkotmányos) házasságdefiníciók aláaknázása és a demokratikus eszközök megkerülése nem elfogadható az unió kontextusában, melyet eredetileg a kulturális, vallási és nemzeti különbözőségek elfogadásán alapulnak.

 

Emberi Méltóság Központ, Frivaldszky Edit, Magyarország (Hungary)

 

Ossza meg ismerőseivel!