CSOK: KEDVEZŐ HATÁSSAL A DEMOGRÁFIÁRA

2018-10-18T12:09:47+02:002018. október 18.|Általános hír|

Sokan, sok szempontból kritizálták már a CSOK elnevezésű Családi Otthonteremtési Programot, mondván, hogy csak új építésű lakásokra adják a pénzt, egekbe emeli a lakás és albérlet árakat, valamint a pályázók nagy részét végül nem találják alkalmasnak arra, hogy felvegye a támogatást.

Bizonyára ezekben a kritikákban van némi igazság, mégis, vizsgáljuk meg, mit mondanak a számok.

Már 90 ezer, többségében kétgyermekes család vette igénybe 250 milliárd forint értékben a Családok Otthonteremtési Kedvezményét. A vidéken élők helyben maradnának, a fővárosiak közül sokan kisebb településre költöznek – ez derül ki a CSOK-kal kapcsolatos legfrissebb kutatásból.

Átlagosan 4 tagúak a családok, tehát 360 ezer magyar ember jutott új otthonhoz, vagy tudta bővíteni az ingatlanát. A kezdeti cél az volt, hogy lendületet kapjon az építőipar által a gazdaság, és minél nagyobb segítséget kapjanak a családok az otthonteremtéshez. Az adatok alapján ez sikerült.

A másik cél, az építőipar fellendítése is sikeres volt, hiszen 2018 első félévében 6500 új lakás épült, ez 30 százalékkal magasabb a tavalyi, hasonló időszak adataihoz képest. A beadott építési engedélyek alapján ez a dinamika fennmarad. A demográfiára is jó hatással van a program, hiszen a már megítélt támogatásoknak köszönhetően 45 ezer, még meg nem született gyermeket vállaltak a szülők.

A CSOK folytatódik, a 2019-es költségvetésben 242 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Pénzügyi korlát nincs, valamennyi jogos igénylő megkapja a támogatást. Hozzátette: a tervek szerint a program tovább bővül a jövőben.

Az igénylők nagy többsége 30-40 év közötti, egyharmaduk 30 év alatti 20 százalékuk 40 év fölötti. A családok 30 százaléka 1 gyermeket nevel, 34 százaléka kettőt, 11 százaléknál még nincs gyermek, 25 százalék viszont nagycsaládos. A támogatások 40 százaléka összefügg a nagycsaládos életformával, az igénylők 15 százalék vállalja, hogy a jövőben 3, vagy több gyermeket nevel.

A legtöbb szerződést kisvárosokban kötötték, az arány 36 százalékos, ám 32 százalékban falvakból, 23 százalékban megyei jogú városokból, 9 százalékban Budapestről érkeztek az igények. Nagy részben jellemző a helyben maradás, ebből a szempontból csak Budapest a kivétel, az igénylők 34 százaléka kisvárosba, falvakba költözik.

Forrás: KINCS, csalad.hu