AZ UNIÓ AJÁNLÁSAI A GYERMEKEK, NŐK ÉS CSALÁDOK ELLEN

2018-10-24T11:31:06+00:002018. október 18.|Abortusz, Általános hír, Szexuális devianciák, Tanulmány|

Mivel az Európai Uniós intézmények boszorkánykonyháiban zajló folyamatok olyan távoliak a magyarországi közvélemény számára, hogy azt érdemben követni képtelen, ezért kénytelenek vagyunk azokra a hírmorzsákra hagyatkozni, amiket a mindenféle közszolgálati és kereskedelmi TV-k, vagy internetes oldalak odavetnek nekünk.

Az alábbiakban megtudhatjuk, milyen véleményt fogalmaz meg Magyarországról a családdal, gyermekvállalással, abortusszal és női jogokkal kapcsolatban az Unió Nőjogi és Esélyegyenlőségi bizottsága 2018-ban:

…Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, ahol csak orvosi rendelvényre kaphatók a sürgősségi fogamzásgátlók vagy „esemény utáni tabletták”, ami ellentétes a Bizottság 2015. évi ajánlásával, amely szerint a sürgősségi fogamzásgátlóknak recept nélkül elérhetőnek kellene lenniük; mivel az okmányokkal nem rendelkező migráns nők a sürgősségi ellátáson kívül nem jogosultak egészségügyi ellátásra, aminek következtében nem részesülnek megfelelő terhesgondozásban sem; mivel annak ellenére, hogy a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó bizottság (CEDAW) felkérte a kormányt, hogy tanácsadáson való kötelező részvétel és – orvosi szempontból szükségtelenvárakozási idő előírása nélkül biztosítsa a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést, ezek a rendelkezések továbbra is fennállnak, továbbá a gyógyszeres terhességmegszakítás továbbra sem áll rendelkezésre, ami nehezíti a nők hozzáférését az ilyen egészségügyi ellátásokhoz, és megbélyegzi az ilyen helyzetbe került nőket;”

“…sajnálatosnak tartja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák újraértelmezését és a családpolitikára való leszűkítését, … rámutat, hogy a magyarországi közbeszédet a társadalmi nem fogalmának félreértelmezése uralta, és sajnálatosnak tartja a társadalmi nem és a nemek közötti egyenlőség fogalmának szándékos félreértelmezését; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politikának a társadalom valamennyi területén biztosítania kell, hogy neme alapján senkit se érjen hátrányos megkülönböztetés, minden egyén jogait garantálják, valamint hogy a társadalmi élet minden szintjén biztosított legyen a nők és a férfiak egyenlő részvétele;”

“…sajnálatosnak tartja a család fogalmának szűk meghatározását, ami megkülönböztetést jelent az élettársakkal és az azonos nemű párokkal szemben; emlékezteti Magyarországot, hogy tilos a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés;”

“…sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyarországi fejlemények következtében az elmúlt pár év során súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők, például a roma, a migráns és az LBT nők jogai;

Majd újra kitér a nők gyors! abortuszhoz és egyáltalán, a fogamzásgátláshoz való akadálytalan hozzáférés jogára:

“…hangsúlyozza a nők önrendelkezéshez való jogának fontosságát, valamint ezzel összefüggésben leszögezi, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, ideértve a terhességmegszakítással kapcsolatos gyors ellátáshoz való jogot, a sürgősségi fogamzásgátlás könnyű elérhetőségének biztosítását és a biztonságos, erőszakmentes és nőközpontú szüléshez való jog tiszteletben tartását; sürgeti a magyar kormányt, hogy biztosítsa a megfizethető fogamzásgátlási módszerek hozzáférhetőségét annak révén, hogy az állami egészségbiztosítási rendszer keretében (teljes mértékben vagy részben) fedezi a modern fogamzásgátlási módszerek költségeit, továbbá hogy a vénykötelesség eltörlése révén javítsa a sürgősségi fogamzásgátlás elérhetőségét; felszólítja a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a biztonságos abortusszal kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályait, például a gyógyszeres terhességmegszakítás elérhetetlenségét, az elfogult tanácsadást és a kötelező várakozási időre vonatkozó követelményeket;”

“…hangsúlyozza az előítéletektől és sztereotípiáktól mentes (értsd: a fiúknak f..jük van a lányoknak meg p..juk) nevelés és oktatás fontosságát; kéri, hogy az új nemzeti tanterv kidolgozása során ezt vegyék figyelembe annak garantálása érdekében, hogy a jövő oktatása mentes legyen a sztereotípiáktól és a lányok és a nők, és egyúttal a fiúk és a férfiak leértékelésétől is;”

Tehát a nők nőkként való, és a férfiak férfiakként való aposztrofálása sztereotípia, amely leértékeli az adott nemet.

“…aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az utóbbi években alkalmazott politika, retorika és szimbolika a nőkről a társadalomban széles körben olyan képet alakított ki és terjesztett el, amely a nőket anyai szerepükre redukálja le és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet; felhívja a figyelmet arra, hogy ez a nőket és a férfiakat egyaránt gátolja a kibontakozásban és az önálló döntésben, és megfosztja a nőket jogaiktól;”

Nem értjük, milyen jogától is vannak itt megfosztva a nők?

Az Európai Parlament 2018. május 31-i állásfoglalása „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához: 

“…úgy véli, hogy a hosszú távú inkluzív gazdasági növekedés, az egyenlőtlenségek leküzdése és a nők pénzügyi függetlenségének javítása érdekében kulcsfontosságú a nők fokozottabb bevonása a munkaerőpiacba, a női vállalkozók hatékonyabb támogatása, egyforma lehetőségek és bérek biztosítása a férfiaknak és a nőknek, valamint a szakmai és magánélet közötti egyensúly ösztönzése;”

Leszögezhetjük tehát, hogy az EU-ban olyan nőjogi erők működnek szinte kizárólag, amely a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának megerősítése” – alatt kizárólag a nők munkaerő piacra, gazdasági ágazatokba és közéleti, politikai szerepekbe való még erőteljesebb részvételében látja, soha nem a családanyai szerepének megerősítésében, az otthonban és a családjuk, gyermekeik körében eltöltött idő növelésének jogában, a kisgyermekes anyák nyugodt, otthonról kiszakító munkák nélküli gyermekükre koncentráló kiegyensúlyozott csecsemőgondozásában látja.

Vakok, és süketek párbeszéde ez, ahol a gyermektelen, fogyatkozó, szerepeiben elbizonytalanodott nők és férfiak ahelyett, hogy felismernék: fizikai megmaradásuk záloga kizárólag a gyermekvállalás, és nem a fogamzásgátlás és abortusz ösztönzése, a hagyományos családmodellhez való visszatérés, és a két biológiai nem, és azok szerepeinek szépséges különbözőségének elismerése lehet.

Nyilvánvaló nemek közötti hátrányként definiálja azt, ha egy nő inkább a családanya szerepében és nem mondjuk hadügyminiszterként vagy cégvezetőként, a férfi pedig inkább a családfenntartó szerepében teljesedik ki. Nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a nők általában nem azért maradnak elsősorban családanyák, mert el vannak nyomva, hanem mert nemi orientációjukból adódóan ehhez éreznek elhivatottságot, valamint az évezredes, nemezeteket megtartó gyakorlat és tapasztalat is ennek helyességét igazolja.

Természetesen nem hallunk az abortuszon átesett és ezért meddővé vált, vagy súlyos depressziós, sokszor öngyilkosságba menekülő nők sérelméről ugyanúgy, ahogy nem hallunk a magzatok emberi, és élethez való jogáról, vagy az apáknak a terhességmegszakításba való beleszólásának jogáról.

De nincs szó az abortált magzatokkal kereskedő cégbirodalmak büntetőjogi felelősségéről, az abortuszt elvégezni kénytelen orvostársadalom lelki sérüléseiről, vagy a munkába kényszerített nők túlterheltsége miatt széteső családok védelméről sem. Nem szempont azoknak a nőknek joga sem, akik szeretnének sok gyermeket szülni és otthon maradni, nem dolgozni munkahelyen, akik azonban ezt a kétkeresős családfenntartás kényszere miatt nem tehetik meg, tehát súlyosan diszkrimináltak vágyaik elérésének tekintetében.

Budaházy Edda

Forrás:

Európai Parlament dokumentum

EU Nőjogi és Esélyegyenlőségi bizottság állásfoglalás

Kapcsolódó:

Gendergáz

Megölt magzatok szerveit árulják

Ezt a cikket már 98 olvasó megosztotta. Tegyen Ön is így!