HOMOSZEXUALITÁS, PEDOFLILIA ÉS A MELEGLOBBI

2018-07-21T08:36:24+02:002018. július 21.|Általános hír, Szexuális devianciák|

Az alábbi összeállítás amerikai források alapján készült, ahol a szólásszabadság ottani furcsa értelmezése miatt, még készülhettek efféle kutatások, még annak ellenére is, hogy a mainstream média ezeket természetesen kifigurázza, hitelteleníti és támadja. Fontos tudnunk, hogy a források többsége még a a 2000-es évek elejéről származik, így sok tekintetben azóta csak rosszabb lett a helyzet.

 

Előszó

Ha keresnénk a történelemben egy szellemi rombolást eredményező gondolatot, ami az elmúlt 70 – 80 évben meghatározta a világunkat, akkor az ,,egyenlőségnél’’ nem találnánk hatékonyabbat. Egyenlőséget akar húzni minden társadalomnak a peremén élő hontalan és megbélyegzett deviáns. Egyenlőséget akarnak elhitetni, hogy igazságtalannak tűnjön a helyzetük és haragot gerjesszenek a rend fenntartói ellen. Akik ma engednek nekik egy talpalatnyi földet, azok másnap már behódolnak, harmadnapra megbánják, negyednapra azokká válnak, akiknek engedtek. Nincs ez másképpen a szexuális deviánsokkal sem, akik azt kívánják elhitetni, hogy ők is egészségesek csak ,,másképp’’. Pedig rengeteg mocskot hagynak maguk után és különösebb erőfeszítést sem igényel a felkutatásuk. Ennek szellemében és a közelgő deviáns vonulás üzenete ellen fordítottam le egy régebbi, de sajnos továbbra is aktuális jelenséggel foglalkozó amerikai cikket.

A cikket 2002-ben írták és egy komolyabb összevont társadalmi kutatás eredményeiről szól. Előre is elnézést kérek az előkerülő beteges okfejtések okozta undor miatt.

 

Homoszexualitás és a Pedofília

 

Egy új tanulmány szerint a gyermekmolesztálás és a pedofília sokkal gyakrabban előfordul a homoszexuálisok körében.

’’ Elsöprő mennyiségű bizonyíték támasztja alá azt az elképzelést, miszerint a homoszexualitás egy olyan szexuális deviancia, ami gyakran társul a társadalmakra nézve végzetes következményekkel.,, írta Steve Baldwin a ’’A homoszexuális mozgalmak és a gyermekmolesztálás,, című jelentésében, amit hamarosan Regent Egyetem fog publikálni.
Baldwin a Nemzet Politikai Tanács (Council for National Policy) ügyvezető igazgatója Washingtonban.

’’Nehéz véleményt közölni a homoszexualitás társadalmakra gyakorolt sötét oldaláról anélkül, hogy ne tűnnénk túl kritikusnak’’ – írta Baldwin. “Viszont itt az ideje, hogy elismerjük, a homoszexuális viselkedés veszélyezteti a nyugati kultúra alapját – a családot.’’

Bár a homoszexuális közösségek és a vezető média felháborodva fogad hasonló kijelentéseket, Baldwin – aki vezette a Kaliforniai Közgyűlés Oktatási Bizottságát, (California Assembly’s Education committee) harcolt a városi iskolákban a homoszexuális napirendi pontok támogatása ellen. – úgy véli, hogy a homoszexuális aktivisták ’’próbálkozásaikkal, amikkel a gyerekeket veszik célba a saját szexuális igényeiknek kielégítését és a mozgalom kiterjesztését szolgálja’’ és egy ,,félreérthetetlen’’ támadást képeznek a ,,családi egység’’ ellen.

Baldwin kutatását a nemrég megjelent  Dr. Judith Reisman munkájára alapozta, aki elnöke a Média Oktatási Intézetnek (Institute for Media Education) és aki számos könyvében cáfolta a szexuális mítoszokat.

Dr Judith Reisman tézisében – amit szintén a Regent Egyetem publikált – Eugene Abel pszichológust idézte, akinek a kutatásaiból az derült ki, hogy a homoszexuálisoknál ’’ötször gyakoribb a fiatal fiúk molesztálása, mint a fiatal lányoké…. ’’

Továbbá Abel kutatása arra is fényt derített, hogy a nem elítélt ’’gyermekmolesztálók 23,4 és 281,7 közötti esetet vallottak be fejenként, amiknek áldozatai férfiak voltak.’’

,,A heteroszexuális és a homoszexuális gyermekmolesztálási arányok között elképesztő az eltérés,’’ írta Reisman, aki a vezetője volt az amerikai hatóságok által kezdeményezett, 800 000 dolláros kutatásnak, ami a gyermekpornográfia és az erőszak összefüggéseit vizsgálta.’’ Abel adatai szerint a homoszexuálisok fejenkénti átlagos 150.2 fiú molesztálási esete, nagyságrendileg össze sem hasonlítható a heteroszexuálisok lányok elleni átlagos 19.8 esetével.

Jay Heavener a PFLAG (Szülők, Családok és Barátok a Homoszexuálisokért) szóvivője cáfolja a hatósági adatokból leszűrt megállapítást, hogy a homoszexuálisok sokkal gyakrabban molesztálnak gyermekeket, mint a heteroszexuálisok.

’’Az FBI adatai nem támasztják alá ezt a megállapítást,, üzente e-mailen keresztül. ’’A homoszexuális közösség megkérdőjelez minden kétes kutatási eredményt, ami homlokegyenest ellentétes a saját tapasztalataikkal.’’

Andy Gary Schoener klinikai pszichológus, aki diagnosztizálja és kezeli az egyházi visszaéléseket 28 éve, közölte a Salon.com –on, hogy ’’Messze több heteroszexuális eset van, mint homoszexuális eset.’’

Ez a nyers számokat vizsgálva igaz lehet. Viszont az esetenkénti számok azt mutatják, hogy a homoszexuálisok sokkal nagyobb gyakorisággal követnek el nemi erőszakot gyerekek ellen és közülük is a fiúk képezik az áldozatok többségét.

Baldwin úgy gondolja az általa vizsgált bizonyítékok cáfolják azt az elképzelést, hogy a heteroszexuálisok esetében gyakoribb a pedofília, mint a homoszexuálisok esetében. Ő és Reisman is egyetért abban, hogy a média torzítja felnőtt homoszexuálisok pedofil szokásairól a benyomást.

’’Habár a Nemzeti Leszbikus és Meleg Újságírói Egyesület (NLGJA) azzal kérkedett, hogy a homoszexuálisok kevesebb, mint 2 százalékát alkotják a teljes népességnek, háromnegyede homoszexuális azoknak, akik eldönthetik, hogy mi legyen a New York Times borítóján.’’

Szakértők hívták fel a figyelmet egy különös jelenségre, ami a nemrég történt Amerikai Katolikus Egyház szex-botrány eseteinél is megfigyelhető volt.

A WND által kezdeményezett aktuális hírekkel kapcsolatos kutatás kimutatta, hogy a média ritkán illeti ,,homoszexuális’’ és hasonló jelzőkkel az egyházi szexuális visszaéléseket – annak ellenére, hogy a legrosszabb esetek és a tömeges nyomozási eljárások bebizonyították, hogy Vatikán aggódik a szemináriumi iskolákban előretörő homoszexualitás miatt.

 

A meleg média támogatja a pedofíliát

 

Baldwin szerint nemcsak ’’megerősítést nyert, hogy a homoszexuálisok sokkal gyakrabban molesztálnak gyerekeket, mint a heteroszexuálisok’’ hanem a ,,fősodratú homoszexuális kultúra’’ még ’’támogatja is a pedofíliát’’.

’’A Paidaka nevű – a pedofíliát pozitívan értékelő – tudományos folyóirat szerkesztőbizottságában többségben vannak az olyan homoszexuális tudósok, mint a San Francisco-i Állami Egyetem professzora John DeCecco, aki egyben szerkesztője is A Homoszexualitás Folyóiratnak (Journal of Homosexuality).’’

Kutatásai során további összefüggésekre is fény derült:

· A The Journal of Homosexuality egyik nemrég megjelent különleges kiadása, aminek címe: ’’ Férfi Intergenerációs Intimitás (Male Intergenerational Intimacy)’’, több cikket is tartalmazott, ami szerelmi kapcsolatnak próbálta beállítani a kisebb fiúk és a férfiak közötti szexuális kapcsolatot. Az egyik cikk szerint a családoknak nem úgy kellene tekinteniük a fiaikkal kapcsolatba került pedofílokra, mint ’’ riválisra vagy konkurensre, de nem is mint tolvajra, hanem úgy mint aki segít a fiú felnevelésében, akit üdvözölni kellene otthonaikban.’’

Budapest Pride Felvonulás 2017 – Szabad-e vagy? 2017.07.08. Fotó: Horváth Péter Gyula

 

· A Guide homoszexuális magazin 1995 – ös számában olvasható: ’’ Büszkeséggel tölt el minket, hogy a homoszexuális mozgalmunk otthont ad azon keveseknek is, akiknek meg van a bátorsága, hogy beszéljenek a gyermekek szexuális igényeiről ’’ és ’’ nekik is meg kellene adni a lehetőséget, hogy kifejezzék szexualitásukat azzal, akit választanak… ’’ A cikk tovább folytatta a gondolatmenetet: ’’ Ahelyett, hogy megbélyegeznénk a pedofilokat, büszkén kellene állítanunk, hogy a szexualitás jó, beleértve a gyermek szexualitást is… ez a gyermekek érdeke is. ’’

 

· Larry Kramer az ACT-UP (AIDS ellenes és homoszexuális nemzetközi mozgalom) alapítója a ’’ Report from the Holocaust: The Making of an AIDS Activist’’ című könyvében írta: ’’ Azokban az esetekben mikor a gyermekek szexuális kapcsolatba kerültek az idősebbekkel, tanáraikkal vagy bárkivel, be kell vallanom nagyon gyakran a gyermek volt az, aki kívánta és talán még kérte is. ’’

· A reklámokkal kapcsolatos kutatások során az egyik vezető homoszexuális újságban, a The Advocate – ban, Riesman több alkalommal is találkozott a ’’ Penetrable Boy Doll ’’ termékkel, ami elérhető volt három provokatív pozícióban is. Továbbá minden The Advocate kiadás átlagosan 14 fiúkkal kapcsolatos erotikus képet tartalmazott.

 

· A homoszexuális újságokban és az utazási kiadványokban feltünően sok olyan országba reklámoznak utakat, ahol a fiúgyermekek prostítúciója igen elterjedt, mint Tájföld, Burma, Srí Lanka, Fülöp – szigetek.

 

A homoszexualitás fiatal irányultságú?

 

’’A kutatások arra engednek következtetni, hogy a homoszexuális életmód majdnem kizárólagosan csak a fiatalokra koncentrál, ’’ Baldwin úgy gondolja ’’ Nagyon kevés meleg preferálja az idősebb férfiakat.’’

’’Néhányan beismerik, hogy a tinédzser fiúkhoz vonzódnak,’’ mondta Baldwin ’’néhányan viszont a pubertás elöttiekhez és sok homoszexuális a két kategóriát keresztezi.’’

Baldwin tanulmányában egy 1988–as kutatásából kiderül, hogy a legtöbb pedofíl magát homoszexuálisnak tartotta. A kutatás szerint, aminek címe:’’ Archives of Sexual Behavior ’’, 86 százaléka a pedofíloknak homoszexuálisként vagy biszexuálisként írta le magát. Továbbá a kutatás kimutatta, hogy a tinédzser korú férfi prostituáltak aránya, akik homoszexuálisnak vallották magukat, 10 százalékról 60 százalékra ugrott mindössze 15 év alatt.

Amikor arról kérdeztük mit gondol azokról a kritikusairól, akik meg akarták cáfolni a kutatásait, Baldwin azt válaszolta az eredmények magukért beszélnek.

’’Akik azt mondják a teóriám hamis azok egyben sok homoszexuális mozgalmi vezetőt hívnak hazugnak.’’ mondta ’’A legtöbb bizonyítékom egyenesen a homoszexuális közösségtől származik.’’

’’Úgy gondolom elég bizonyítékot találtam arra, hogy a teóriám – a pedofília lényeges részét képezi a homoszexuális mozgalomnak – megalapozott teória.’’ nyilatkozott Baldwin a WorldNetDaily – nek.

Más szakértők is erős összefüggést találtak a gyermekmolesztálás és a homoszexualitás között.

’’Mennyi ideig képesek még a pszichológusok tagadni a homoszexualis állapot kirívó sötét oldalát és figyelmen kívűl hagyni mindazt, amit magában foglal? És van itt egy probléma is, ami még nagyobb aggodalommra ad okot. Meddig fogják buzgón nyitni az ajtókat a homoszexualitás felé ezen pszichológusok, minden szexuálisan megzavarodott tinédzser esetében?’’ írta Joseph Nicolosi, Ph.D. a NARTH nevében. (National Association for Research and Therapy of Homosexuality) A NARTH saját bevallása szerint egy olyan csoport ami: ’’pszichológiai megismerést nyújt a homoszexualitással kapcsolatos okokhoz, kezeléshez és a viselkedési mintákhoz, polgári kereteken belül.’’

A North American Man-Boy Love Association (Észak Amerikai Férfi-Fiú Szerelem Mozgalom) vagy NAMBLA egy ’’olyan csoport, ami nyíltan támogatja a fiatal fiúkkal történő szexet és azt állítják, hogy a fiú- szeretők odafigyelnek a szeretett fiú szükségleteire,’’ Baldwin szerint ez a mozgalom gyakran élvezi ’’sok homoszexuális mozgalom befolyásos vezetőinek a támogatását.’’

 

A támogatás terjed az iskolákban

 

A „homoszexuális életstílus’’ reklámozása egyre erősödik a nemzeti iskolákban is.

Egy WND által kezdeményezett homoszexuális web-oldalakkal foglalkozó kutatásból fény derült arra, hogy szinte minden homoszexuális csoportnak van valamilyen programja, amivel az iskolai tanárokat, iskolai ügyintézőket és más iskolai alkalmazottakat ’’oktatnak’’ a homoszexuális életstílusról:

 

· GLSEN – (Gay Lesbian and Straight Education Network) mozgalom úgy gondol magára, mint ’’a legnagyobb nemzeti tanár, szülő, oktatói hálózat’’ ami kifejezetten azt a célt tűzte maga elé, hogy megszüntesse a ’’szexuális orientáció, gender identitás szerinti diszkriminációt a K-12 es iskolákban. (A 6 és 12 év közötti gyerekek iskolái amerikában) Nemrég a sajtó is üdvözölte a Broward County (Fla.) iskolai bizottság döntését, amiben engedélyezte a GLSEN által szponzorált ’’tanári oktatást.’’

 

· Az iskolai aktivistáknak és a GLSEN hivatalnokoknak nemrég sikerült elérniük, hogy ’’hangot adjanak’’ a ’’homoszexuális, biszexuális és a transznemű gyerekeknek’’ a kaliforniai iskolákban.

 

· A PFLAG elindított egy nemzeti kampányt a “From Our House to the Schoolhouse,” ami során szétosztanak az iskolai alkalmazottak között egy kiadványt, aminek címe ’’ Csak a tények a Szexuális Orientációról és a Fiatalságról: Egy alapozó az iskolai Igazgatóknak, Oktatóknak és az Iskolai személyzetnek. ’’ Just the Facts About Sexual Orientation and Youth: A Primer For Principals, Educators, & School Personnel.

Habár a legtöbb program kifejezetten az iskolai ügyintézőket és a szülőket érinti, akiknek csak egyszerűen az iskolai homoszexuális üldözést megszüntető programként volt beállítva, de egyik sem tesz említést arról amit Baldwin is állít, hogy a homoszexualitás egyértelműen ártalmas a gyerekekre.

’’Mit mond az akadémiai irodalom a homoszexualitás és a gyermekmolesztálás kapcsolatáról? Meglehetősen sokat’’ írta, hivatkozva a Család Kutatási Intézet ( Family Research Institute) adataira: ’’A tudományos kutatások megerősítik a nagyfokú pedofíliára való fogékonyságot a homoszexuálisoknál.’’

Az intézet egy 1985–ös ’’Psychological Reports’’ című cikkből választott ki 19 tanulmányt és másodelemzést és azt találta, hogy a homoszexuálisok felelősek az összes gyermek molesztálás 25–40 százalékáért.

’’Viszont ez az arány alacsony’’ mondta Baldwin ’’mivel tény, hogy sok riporter nem számol be arról, hogy a gyermek molesztáló homoszexuális volt, akkor sem ha tud róla.’’

 

Forrás.

 

– Ivan Voin / Világnézet /, nacionalistazona.org