Szegedi László nagyívű tanulmánya a népességfogyás okairól, megállításának szükségességéről és lehetőségeiről.
Ajánljuk figyelmébe azoknak, akik nem csak a felszínt szeretik kapirgálni rövidlátó és ostoba féligazságaikkal (liberálisok), hanem képesek a társadalmi összefüggések meglátására és a történelmi és biológiai törvényszerűségek elfogadására is.
Részletek a tanulmányból:
“…mivel ez a rendszer még az önfenntartáshoz szükséges 2,1-es családonkénti átlagos gyermekszámot sem tudja előállítani, a történelem és biológia vastörvényének megfelelően végül egész nemzetek kihalását, ezen rendszer automatikus és elkerülhetetlen eltűnését eredményezi a történelem süllyesztőjében, átadva a terepet egy ennél sokkal életképesebb, túlzó liberalizmustól és szocializmustól mentes, a hagyományos értékeken, erkölcsökön és családmodellen alapuló társadalomnak.”
“… Az egyik legnagyobb általuk (liberálisok) hangoztatott ostobaság, hogy minden ember szabadnak született. Csecsemőként azonban az ember még egyáltalán nem szabad, mások általi táplálásra, védelemre, felügyeletre, oktatásra (két lábra állás, beszéd, a veszélyekre való figyelmeztetés, az ismeretek átadása) van szüksége ahhoz, hogy később önellátó és önfenntartó lehessen. Gyermekként mások ellenőrzése alatt kell állnia, a puszta életben maradása érdekében is, és mások erkölcsi útmutatására, majd társadalmi kapcsolatokra és -tőkére is szüksége van ahhoz, hogy társadalmilag is életképes (többé-kevésbé „rendes”) ember lehessen. A liberalizmus tehát csupa ilyen jól hangzó, de értelmetlen, átgondolatlan oltári nagy ostobaságokból áll. ”
“… A régi magyar nemzetségi, nagycsaládi szervezet tehát egy komplex gazdasági, szociális, erkölcsi, védelmi, kultuszközösségi rendszer volt, egy olyan vérségi szervezetet, mely nemcsak az együvétartozást és a védelmet adja az egyénnek, hanem nagyobb anyagi jólétet és magasabb kulturális szintet (szellemi jólétet) is biztosít számára, hiszen az nemcsak egyszerűen egy vérségi és kultuszközösség, hanem termelési közösség is. A felnőtt rokonok nagyobb számú csoportja pedig az egyénnek (a gyermekeknek) a közös termelés és a közös nemzetségi bölcsesség, ismeretek, tekintély, hagyományok, küldetéstudat, kapcsolatrendszer révén nagyobb anyagi és szellemi jólétet adhat, mint a kiscsalád, mely ezen javak mindegyikéből csak sokkal kevesebbel rendelkezhet, mint a nagycsalád vagy a nemzetség, hiszen a gyermekeknek csak két felnőtt személy erőforrásai állnak a rendelkezésére, a nemzetség esetében viszont mintegy 20–50 felnőtt személyé (beleértve az anyagi javakat, a szülők magasabb vagy alacsonyabb műveltségi szintjét, társadalmi kapcsolat rendszereiket is).”
” …Abban az esetben azonban, ha az állami népesedési politika a szociális juttatásokat SZOLGÁLTALÓ rendszer helyett a népszaporulatot MEGRENDELŐ rendszerré válik, és a gyermekvállalást kötelezettségként állítja szembe a több gyermeket vállalókkal (a 3. csoporttal) szemben, a helyzet alapvető módon megváltozik. Mondhatjuk ugyanis a szülőknek azt, hogy a szociális juttatások megtartása mellett minimum 5 gyermek vállalása esetén gyermekenként még ennyi és ennyi millió forintot is kifizetünk nektek. Erre a szülők mondhatják azt, hogy ezt nem fogadom el (ha keveslem az összeget, túl soknak tartom az öt gyermeket, kényelmetlen számomra nagycsaládban élni stb.), de mondhatja azt is, hogy ennyi és ennyi millióból már meg tudom oldani a vágyaimat és a társadalmi céljaimat és a kényelmi igényeimet, ezért elfogadom az ajánlatot. Ezzel pedig egyben kötelezettséget is vállalnak mind az 5 gyermek megszületésére, különben vissza kellene fizetniük a teljes összeget, és akkor nem tudnák finanszírozni az életvitelükkel kapcsolatos (kényelmi) vágyaikat sem.”
A tanulmány:
A társadalmi és demográfiai hanyatlás megszüntetése
Forrás: Valóság, 2018. október
Kapcsolódó: Információs kor
