A homogén társadalom etnikai, vallási, ideológiai különbségektől mentes, és az osztálykülönbségektől eltekintve egységes. A homogén társadalomban nincsenek olyan csoportok, melyek látható, meghatározó jegyekben (bőrszín, nyelv, életmód, vallás stb.) különböznek, etnikailag elkülönülnek a többségtől.

A NEMZET az azonos történelem biológiai szelekciója által kiválasztott egyedek összessége. A nemzet szó a nemz, nemzeni igéből származik, amely az adott népesség azonos genetikai eredetére utal. Az együtt élő családokból áll össze a nemzetség, a nemzetségekből a törzs, a törzsekből a nemzet. A nemzet szervesen fejlődő közösség, melyet évezredek során a közös vér, az azonos földrajzi viszonyok, éghajlat, életmód, a közös nyelv, a közös sors, a közös hagyományok és kultúra ezer egymásra ható tényezője alakított ki. A nemzet tehát azonos életkörülmények között, azonos életérdekek mentén szerveződő történelmi-biológiai egység, melynek erejét az etnikai tisztaság növeli, az etnikai heterogenitás pedig csökkenti. „A Felséges részt adott a népeknek, és szétosztotta az emberfiakat, megszabta a népek határait.” (5Móz 32, 8.) A Szentírás tanúsítja, hogy Isten mindig népekben, nemzetekben gondolkodott.

négerek csónakban

Mindaddig, amíg eltérő szelekció által kitermelt idegen fajok nem keverednek egy populációhoz, amíg a népesség, a nemzet etnikailag egységes, védelmi képessége is osztatlan. Minél inkább megvalósul egy nemzet életében az etnikai tisztaság, a közösség annál inkább összekovácsolódik az azonos érdekek, azonos életcélok elérése érdekében. Minden olyan beavatkozás, amely egy nemzet etnikai tisztaságát veszélyezteti vagy erőszakosan megváltoztatja, rést üt az egységes szöveten.

Minél nagyobb arányú az idegen népek bevándorlása, betelepítése, annál inkább fellazítja a nemzetet. A nem keveredő, egymás mellett élő, de szeparálódó idegen népcsoportok eltérő múltja, életmódja, kultúrája megbontja és gyengíti a befogadó nemzetet. De a beolvadás sem maradéktalanul előnyös: minél nagyobb arányú az asszimiláció, annál jelentékenyebb genetikai, fizikai-lelki változásokat von maga után, a befogadó nemzet biológiai-pszichológiai jellegzetességei annál inkább módosulnak.

Az eltérő népcsoportok között fellelhető, többé-kevésbé szembeötlő gazdasági, kulturális, ideológiai, norma- és viselkedésbeli különbségek feszültségekhez vezetnek. Minél nagyobb létszámú a bevándorló kisebbség, minél inkább látható jegyekben is különbözik a többségtől, minél gyorsabb a bevándorlás üteme, minél agresszívebb a bevándorló csoport, annál nagyobb a konfliktus veszélye. Egyes etnikai csoportok fenyegetőbbek, mint mások; szükségtelen bizonyítani, hogy az etnikai különbségek véres összetűzésekhez vezethetnek.

Az egyedi integritás megőrzése biológiai törvény, és minden faj, törzs, minden nép életfontosságú érdeke. Az elefántcsordához sem keveredik oroszlán, a méneshez sem csatlakoznak tehenek. Farkasok és bárányok békés egymás mellett élése biológiai képtelenség. Az idegen etnikum „másságot”, érdekellentétet, zavaró tényezőt jelent, amely a befogadó többség ellenérzését váltja ki, és minél erősebb egy nemzet identitástudata, annál erősebb a csoportmásságra való érzékenysége. A liberális ideológia által a „mássággal” szemben követelt tolerancia a „másság” érdekeit szolgálja, és valójában sérti a befogadók érdekeit.

Isten határozott és világos parancsokkal tiltotta meg választott népének a környező népekkel való keveredést, és Izrael fiainak érdekében szigorú, védelmi rendszabályokat hozott az idegenekkel szemben. „Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez a kevert vérű, még a tízedik nemzedéke sem tartozhat az Úr gyülekezetéhez. Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez ammóni vagy móábi ember, még a tizedik nemzedékük sem tartozhat az Úr gyülekezetéhez sohasem.” (5Móz 23, 3. 4.) „Ne keveredjetek össze ezekkel a népekkel, amelyek itt maradtak köztetek… Azért nagyon vigyázzatok magatokra, és szeressétek Isteneteket, az Urat! Mert ha mégis elfordultok tőle, és ha ezeknek a népeknek a maradékaihoz ragaszkodtok, amelyek itt maradtak köztetek, ha összeházasodtok és összekeveredtek velük, ők meg veletek, akkor tudjátok meg, hogy nem űzi ki többé Istenetek, az Úr, ezeket a népeket előletek. Sőt tőrré és csapdává lesznek számotokra, oldalatokon ostorrá, szemetekben pedig tövisekké, amíg ki nem pusztultok erről a jó földről, amelyet Istenetek, az Úr adott nektek.” (Józs 23, 7. 12–13.)

Az etnikai tisztaság megőrzése tehát Isten parancsa a népek védelmében. Ahogyan más parancsok megszegését, Isten az idegen népekkel való keveredést is bünteti. A „migrációs válságnak” nevezett, Európára zúduló népvándorlás elősegítése szembeszegülés Isten parancsaival és ellentétes az európai nemzetek érdekeivel. A nagy tömegű, idegen etnikumú népesség befogadásának súlyos következményeivel mintha Európa politikai vezetői mégsem számolnának.

Minden egészséges állam saját jól felfogott érdekében védekezik a migráció, az idegen etnikumok korlátlan beáramlása ellen. Az Amerikai Egyesült Államok meglehetősen szigorú feltételekkel ad beutazási engedélyt, csak meghatározott számú külföldi állampolgárt hajlandó befogadni évente, és határozottan védekezik az illegális bevándorlók ellen. Ezzel szemben az önpusztító, liberális, Merkel-féle bevándorlási politika azt várja el az EU tagállamaitól, legyenek emelkedettek és kulturáltak, tiszteljék jobban az idegent önmaguknál, a tolerancia jegyében tagadják meg magukat, alávaló nacionalista mivoltukat, és racionális önvédelem helyett adják át helyüket az idegeneknek. Viseljük el, sőt önként támogassuk etnikai fellazításunkat? Ajánlja fel önként a nyuszi a lakását a rókának?

Az Orbán-kormány – az EU-ban elsőként – felismerve a mai népvándorlásban rejlő veszélyeket, szembefordult az unió elvárásaival, és útját állta a világ minden tájáról Európára zúduló színes embertömegnek. A fenyegető dagállyal szemben talán sikerült ellenállnunk. Az idegenek nagyarányú betelepülése, az etnikai heterogenitás meggyengíti a társadalom ellenálló képességét. Minél jelentékenyebb arányú a bevándorlás, az idegen elemek beépülése, annál inkább jelentkeznek a feszültséget okozó etnikai, vallási, ideológiai, gazdasági, kulturális és politikai különbségek, annál inkább megmutatkoznak a csoportok közötti ellentétek, konfliktusok. A párizsi, kölni események, a bevándorlók által előidézett, egyre gyakoribb incidensek és a befogadók ellenakciói ékesen bizonyítják az etnikai heterogenitás ellentéteket szülő, destabilizáló hatását. Európa számára mégis csak most, meglehetősen elkésve kezd világossá válni, hogy a másság elfogadásának megtévesztő propagandája csapdává változott.

Az ember élőlény, a biológiai törvények az emberi populációkra, a népekre is érvényesek. Minden egészséges populáció szaporodik, vagy legalább is nem fogy, a születések és a halálozások egyensúlya révén, stabil. A fogyatkozó populációk nem egészségesek. Fontos biológiai törvény, a kompetitív kizárás elve kimondja, hogy az azonos ökológiai igényű populációk tartós együttélése nem lehetséges, az erősebb kiszorítja a gyengét. A gaz, minél inkább terjed, annál inkább tönkreteszi, kiszorítja a pázsitot, mert a gaz az erősebb.

Az ateista, feminista, liberális, individualista eszmék széles körű elfogadásának, a nők munkába állításának, önmegvalósításának, az anyaság leértékelésének a következménye a népességfogyás – ez európai jelenség.

Európa népei fogynak, tehát nem egészségesek. Németország kormánya munkaerő hiányának pótlása céljából az elmúlt évtizedek alatt 12 millió bevándorlót fogadott be! De ez nem elég, a német életszínvonal fenntartásához, a nyugdíjasok eltartásához évente 500-600 ezer új munkavállalóra lenne szüksége. A németek termékenységi rátája azonban csak 1,3, míg a bevándorló népességé 2,5. Ha ez az arány nem változik, 3-4 ember­öltő után a németek kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban. Vajon melyik populáció lesz a gyengébb?

Ha valaki egy nemzet ellenálló képességét csorbítani, erejét gyengíteni akarja, minden eszközzel lélekszámának csökkentésére és etnikai összetételének megváltoztatására, heterogenitásának fokozására kell törekednie. Egy nép felszámolása céljából az egységes etnikumot szedett-vedett hordává kell silányítani. A migráció következménye akár a párhuzamos társadalmak kialakulása, akár a keveredéssel járó integráció, ellentétes a befogadó nemzetek létérdekeivel, hosszú távon a fennmaradásukat veszélyezteti.

Szerző: Dr. Bene Éva

az orvostudományok kandidátusa